Tegnap babakocsival próbáltam átkelni a zebrán. Igazából már nem lepődök meg, hogy nem állnak meg az autók. De a tegnapi néni nagyon "cuki" volt. Már egy ideje ott álldogáltunk, amikor a néni szép komótosan áttekert előttünk biciklivel, és elkezdett bájosan mosolyogni Barnusra. Gondolta, hogy tovább láthassa még lassabban teker. Nem volt kedvem visszamosolyogni.
Még csak eszébe sem jutott, hogy nekem és a babakocsiban üldögélő gyereknek van elsőbbsége.
Még csak eszébe sem jutott, hogy nekem és a babakocsiban üldögélő gyereknek van elsőbbsége.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése